1. Első generációs nyelv = gépi kód
   • a számítógép számára érthető
   • a lyukkártáyval való programozás ennek számított
2. Második generációs nyelvek
   • alacsony szintű programozás, hardverközeliség
   • pl.: assemby
3. Harmadik generációs nyelvek
   • magasszintű programozási nyelvek
   • inkább alkalmazói programok írására, mint hardverkezelésre jó
   • pl.: C\C++, Pascal, Java,
4. Negyedik generációs nyelvek
   • jellemzőjük, hogy próbálnak hasonlítani az emberi nyelvekre
   • általában adatbáziskezelő nyelvek
   • pl.: MySQL
5. Ötödik generáció nyelvek
   • jellemzőjük, hogy grafikus felület segíti a programozót a program megírásában.
   • pl.: Visual Basic, REALbasic

1. Automata-elvű nyelvek
   • célja: egy adott állapotot változtat, az állapottól függően
   • LOGO grafikai része, ipari robotok nyelvei
2. Funkcionális nyelvek
   • LOGO szövegkezelő része, LISP
3. Logikai nyelvek
   • PROLOG
4. Strukturált
   • lényege, hogy
5. Objektum orientáltnyelvek
   • az adatokat és az adatokon elvégezendő eljárások/műveletek egy egységben tárolja
   • tehát hangsúlyosabb az adatstruktúra

• Értelmezett (interprter) nyelvek: A programot közvetlenül a forráskódból futtatja egy erre készült értelmező. Pl.: Javascript, Basic, Perl, PHP
• Fordítós(?) nyelvek: A forrásból az úgynevezett fordító gépi kódot csinál. pl.: C, C++, Pascal
• Átmeneti: egy fordítási folyamat után keletkezett kódot még egy virtuális gép értelmez. Pl.:JAVA

• Típusos:A nyelvben a változóknak típusa van. Például típusok lehetnek: szám, szöveg, kép, stb. Pl.: C, C++, Pascal, Basic,PHP
  • Statikus-dinamikus
    • Statikus típusosság: minden változónak fordítási időben tudni kell a típusát pl.:C++, Java , Pascal
    • Dinamikus típusosság: általában a változók típusa fordítási időben derül ki, ami azt jelenti, hogy a nyelv vagy az értelmező dönti el a típust, attól függően, hogy milyen értéket kap. pl.:PHP, Javascript,
  • Gyenge-erős
    • Gyenge típusosság: a nyelv megengedi, hogy egyik típusú változót úgy kezeljünk, mint egy másik típusú változó. Általában ilyen nyelvekben a változót a nyelv „átkonvertálja”. pl.:PHP, Javascript,
    • Erős típusosság: a nyelv nem engedi meg a föntieket.pl.:Pascal
• Típusnélküli:A nyelv nem tesz különbséget a változók közt, azaz nem értelmezi a memóriában tárolt bájtsorozatot.pl.: assembly
  

Csak amit az első Google próbálkozásra találtam:

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Programoz%C3%A1si_nyelvek_kateg%C3%B3ri%C3%A1k_szerint
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Programoz%C3%A1si_nyelv
• http://pluto.szikszi.hu/~w07/prg/prg_a_01.html
• http://izzo.inf.elte.hu/~iszcs/segedany/prnyalap.htm

Szóval kicsit többet is lehetne… :)