A háromszög olyan sokszoeg melynek három csúcsa, illetve három oldala van.
A sík (vagy tér) három pontja mindig meghatároz egy háromszöget. Ha a három pont egy egyenesre esik, akkor elfajuló háromszögről beszélünk.
A háromszögek belső szögeinek összege 180˚ (Euklideszi geometriában). Egy háromszögben nagyobb oldallal szemközt nagyobb szög van. Egy háromszög két oldalának összege mindig nagyobb a harmadik oldalnál (háromszög-egyenlőtlenség), másképp fogalmazva bármely két oldal különbsége kisebb a harmadik oldalnál. Összefoglalva |a-b| < c < a+b.
Az egyenlőoldalú háromszög mindhárom oldala ugyanakkora. Ekkor a háromszög szögei is egyenlőek - 60˚-osak. Így az egyenlőoldalú háromszög szabályos sokszög, ezért szabályos háromszögnek is nevezzük.
Egyenlőszárú háromszögnek nevezzük a háromszöget, ha van két egyenlő oldala, melyeket száraknak nevezünk. Ekkor a háromszög a harmadik oldal - az alap - felezőmerőlegesére szimmetrikus, ezért az egyenlőszárú háromszög alapon fekvő szögei egyenlőek.
Ha egy háromszög nem tartozik az előző két csoportba, vagy nem tudunk semmit az oldalairól, akkor általános háromszögnek nevezzük.
Mivel a háromszög belső szögeinek összege 180˚, így legfeljebb egy szöge lehet derék-, vagy tompaszög. Így a háromszög legnagyobb szöge alapján a háromszögeket három csoportba sorolhatjuk:
A háromszög hegyesszögű, ha minden szöge (így tehát a legnagyobb szöge is) hegyesszög, azaz kisebb 90˚-nál.
Hegyesszögű háromszögben
A háromszög derékszögű, ha van 90˚-os szöge. Ez a szög ilyenkor értelemszerűen a legnagyobb szög. A háromszög másik két szöge ilyenkor hegyesszög, ráadásul egymás potszoegei.
A derékszögű háromszög derékszöggel szemközti oldalát átfogónak nevezzük, másik két oldala a két befogó.
Derékszögű háromszögekkel kapcsolatban sok nevezetes tétel és összefüggés megfogalmazható. A teljesség igénye nélkül néhány:
Derékszögű háromszögben
A háromszög tompaszögű, ha egyik (a legnagyobb) szöge nagyobb 90˚-nál.
Tompaszögű háromszögben
A háromszög két oldalegyenesétől egyenlő távol lévő pontok halamza a síkban két szögfelező egyenest határoz meg.
A háromszög belső szögfelezője az a csúcson átmenő egyenes, ami a csúcshoz tartozó szöget két egyenlő szögre osztja. A belső szögfelező mindig elválasztja a rá nem illeszkedő két csúcsot.
A belső szögfelező háromszögön belülre eső szakaszát röviden szögfelezőnek nevezzük. Jelölés: fa, fb, fc.
A háromszög külső szögfelezője az a csúcson átmenő egyenes, ami a csúcshoz tartozó külső szöget két egyenlő szögre osztja. A háromszög külső szögfelezőre nem illeszkedő csúcsai mindig a külső szögfelező által határolt azonos félsíkba esnek.
A külső szögfelező mindig merőleges az azonos csúcsra illeszkedő belső szögfelezőre, mert az általuk bezárt szög épp a belső és külső szög felének összege.
A háromszög három belső szögfelezőjének közös metszéspontja (O0) a háromszög három oldalától egyenlő távolságra van, így egy olyan kör - a beírt kör - középpontja, mely mindhárom oldalegyenest érinti.
Állítás:
Az ábra jelöléseit használva:
CA0=CB0=s-c
BA0=BC0=s-b
AB0=AC0=s-a
ahol s a háromszög kerületének fele.
Bizonyítás: Külső pontból a körhöz húzott érintő szakaszok hossza egyenlő, így CA0=CB0, BA0=BC0, illetve AB0=AC0, mert ezek rendre a beírtkör C-ből, B-ből illetve A húzott érintő-szakaszai.
Írjuk fel most a a háromszög kerületét: k=a+b+c= (BA0+A0C)+(CB0+B0A)+(AC0+C0B)= (C0B+BA0)+(A0C+CB0)+(B0A+AC0)= =2AB0+2BC0+2CA0
Ebből: s=AB0+BC0+CA0
Ezt rendezve:
AB0=s-(BC0+CA0)=s-(BA0+CA0)=s-a
BC0=s-(AB0+CA0)=s-(AB0+CB0)=s-b
CA0=s-(AB0+BC0)=s-(AC0+BC0)=s-c
Tétel: A háromszög területe t=sr0, ahol s a háromszög kerületének fele és r0 a beírtkör sugara.
Bizonyítás: TABC=TABO+TBCO+TCAO= cr0/2+ar0/2+br0/2=r0(a+b+c)/2= r0s
A háromszög csúcsának szemközti oldaltól való távolságát a háromszög magasságának nevezzük. Másképp fogalmazva a magasság a csúcsból a szemközti oldalra állított merőleges szakasz.
A háromszög magasságának segítségével fejezzük ki leggyakrabban a háromszög területét.
A magasságok talppontjait jelölje a továbbiakban rendre ,
és
.
A háromszög csúcsából a szemközti oldal egyenesére állított merőleges egyenest magasságvonalnak nevezzük.
Tétel A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást.
Bizonyítás Húzzunk párhuzamosokat a háromszög csúcsain át a szemközti oldalakkal, a keletkező metszéspontokat jelölje rendre A', B', C'. Ekkor CABA', ABCB' és BCAC' négyszögek paralelogrammák, mert szemközti oldalaik párhuzamosak. Ezért AB=CA'=CB', BC=AB'=AC' és CA=BC'=BA', tehát az eredeti háromszög csúcsai a vesszős háromszög oldalfelező pontjai. Ez viszont azt jelenti, hogy az eredeti háromszög magasságai a vesszős háromszög oldalfelező merőlegesei, amikről tudjuk, hogy egy pontban metszik egymást.
A magasságvonalak közös metszéspontját magasságpontnak (M) nevezzük.
A magaságtalppontok által meghatározott háromszöget talpponti háromszögnek nevezzük. Az eredeti háromszög magasságvonalai a talpontti háromszög szögfelezői, az eredeti háromszög magasságpontja a talpponti háromszög beírható- vagy egyik hozzáírható körének középpontja (hegyesszögű ill. topaszögű eset)
Hegyesszögű háromszög esetén a háromszögbe írható háromszögek közül a talpponti háromszög kerülete a legkisebb.